Ezzel magyarázható kétségtelenül az a tény, hogy Jabloncán a semmiből is elő lehet teremteni két tepsi almás lepényt…- de erről majd később.
az almatermés kitűnő lesz |
Végül is terepszemlének nem volt rossz, végre nem kiszáradt patakok szomorú látványáról kell beszámolnom, igaz gombát a rózsaszínes egyrétű taplókon kívül nem találtam. Voltak részek, ahol a víz lépcsőkön zuhogott alá, mely látványt órákig elnézegettem volna, ha rajtam múlik. Visszamentünk a szálláshelyünkre, s közben megérkezett az otthonról délután induló miskolci csapat is Ők is hoztak gombát, mi is találtunk, összejött 40 faj, így a délután egy részét önkéntes gombahatározással töltöttem. A lehangoló gombátlanság miatt délután már senkinek nem akaródzott újabb felfedező túrára indulni, így egyedül visszamentem a megismert helyszínre gombát keresgélni a patakban fekvő korhadt fatörzseken.
korhadt égerfa tönkök díszei |
S hogy még a régóta keresett égertinóruból is szép példányokat tudtam fotózni a patak partján, részemről a szárazságra panaszkodni okom tovább már nem illett. Míg odavoltam Tibi és Dénes kitalálta, hogy a házigazda új kemencéjét beavatják és kenyérlángost fognak sütni.
Mire visszamentem a táborba a szorgos lányok már a holnapi ebédet készítették elő, zöldséget, krumplit pucoltak, hogy a bográcsos-gulyásleves elkészültére ne kelljen majd sokat várni . A fiúk szorgalmasan vágták a fát, készítettek gyújtóst, Tibi pedig etette a kemencét, mielőbb hozzákezdessenek a langallósütéshez. Szerencsére a bolt még nyitva volt, így vettek lisztet, élesztőt, tejfelt, juhtúrót , a feltéthez a kolbászt, hagymát, szalonnát, paradicsomot, paprikát a hazai készletből dobták össze. Nagy izgalommal és egyre éhesebben vártuk, hogy mikor lesz már úgy átmelegedve a kemence, hogy megkezdődhessék az attrakció.
A kenyérlángos tésztáját Csilla gyúrta meg, meg kell hagyni jó erőben van, titkon bevallotta, hogy otthon ő is géppel csinálja. :-) Miután szépen megkelt a tészta, 19 részre porciózta, s kezdődhetett a főpróba. A kinyújtott lángost Vera vitte a konyhától a kemencéig a marha nagy péklapáton, (de lehet, hogy a lapát vitte Verát, minthogy nagyobb volt nála :-) .Tibi nyitotta a kemence ajtaját, és zsupsz, be is tette volna az első adagot, ha nem ragadt volna rá a lángos a lapátra. No, egy kis lisztezés, igazítás, eztán már sikerült a lángost kemencébe tenni. Tökéletes összhangban dolgozott a stáb: Csilla nyújtja a lángost, Vera viszi a lapátot, Tibi kemencébe teszi – elősütés után kiveszi, feltétet tesz rá, visszateszi, megsüti, kiveszi - mi többiek pedig drukkoltunk. Áhítattal vártuk, mikor készül el az első kenyérlángos, mely ugyan kicsit kormos, kicsit deformált lett, de a miénk!
az első kenyérlángoa |
ez már a sokadik, majdnem tökéletes |
Természetesen a többi lángos már egyre jobban sikerült, lineárisan közelítve a tökéletesség felé.
Az elősütés után a kenyérlángosra rákerült a feltét, tejfeles juhtúróval megkenve. Jancsi otthonról hozott mélyhűtött csoportos tuskógombájából is került a feltétbe. S ahogy fogyni kezdett a rávaló, Marika már a gyümölcsös változathoz készítette össze a kiváló lekvárját.
Sarcodontia setosa tüskés almafatapló |
A leves után sütemény dukál, vagy nem? Mi lenne ha, sütnénk egy almás lepényt?!?! A bolt ugyan zárva volt, de a falu magyar nyelvű lakosaival szót lehetett érteni… Ilyen mondatokat állítottam össze: Jó napot kívánok! Itt táborozunk a faluban, kemencénk van, de nincs élesztőnk, vagy sütőporunk, de tojásunk sem. ÉS LETT!!! Aztán már csak a hullott almákat kellett a földről a hazai mellé összeszedni és készen állt az alapanyag.
Isteni volt, még a kutyának is kellett :-) |
Sodrófa helyett megtette a karton rúd, reszelő volt az alma gyalulásához, sőt frissen tört és pirított mogyoró is került a töltelékbe. Kicsit elszámítottuk magunkat, mert a két adag lepényhez csak 1 tepsi volt a háznál, de a magyar háziasszony nem ismer akadályt, Vera alufóliából hajtogatott egy tepsit a következő adagnak. S mert volt még hely abban a csodálatos kemencében, hát bedugtunk egy lábos tepsis krumplit is sülni.
tepsis krumpli sült szalonna taréjjal |
A végeredményről beszéljenek a képek… Ilyen finom illatokra még a szomszédék kutyája is átlógott a kerítésen, s kérni is tudni kell alapon ő is jól lakhatott a tepsis krumpli zsírjával meglocsolt kenyérrel. Sajnos az almás lepényből nem jutott neki, minden morzsája még melegében elfogyott! :-)
Délután a szedett gombákból még egy terepasztalt kellett beállítani, de még ez is kevésnek bizonyult, így két padot is hozzá kellett toldani, mert a sok ember sok gombát talál alapon 70 gombafajt sikerült meghatározni. Dénes pedig falunéző turnéra indult. (Valakinek művelődni is kell a családban, ha már az asszony csak a gombákig lát:-)
Néhány élő gombaszépség:
Narancsvörös csészegomba az ősz gombája |
a nálunk védett égertinóru |
Gyenge áltintagomba |
gyapjas tintagomba |
terepasztal felülnézetben : |
6 megjegyzés:
Éhes lettem, kenyérlángost és almáslepényt akarok!!!
:-))) Kemence nélkül nem megy :-)
Na és a spontaneitásnak nincs párja!
Már korábban megjelent a MIGE-n a gyenge tintagomba és tudtam, sejtettem, hogy ebből lesz még olvasni való is! Jól is gondoltam! Gratulálok! Megint sikerült ide "ragasztanod" a képernyőhöz!
Magdi! Köszönjük.
Attól tartok, ha még gomba is lett volna kifogyott volna a ragasztód :-)
Ti aztán nem mentek egy kis leleményér a szomszédba! Életrevaló, jó kis társaság voltatok. Még jó, hogy nem kellett az időtöket azokkal a vacak gombákkal tölteni, nem maradt volna a jó kis lángosra idő.
:-))
Igen, a társaság kedvéért az ember képes még tarhálni is (igaz csak élesztőt, de kicsivel kezdi az ember :-))
Megjegyzés küldése