Dénes mitfahrerként térképpel a kezében mutogatotta az utat. Balra-jobbra-egyenesen (nem lévén közös kommunikációs nyelvünk) mely jelzéseket Wjesek olykor-olykor későn fogadott, így aztán nem volt csoda, hogy csak a GPS segítségével keveredett ki egy-egy nagyváros centrumából. (Wjesek az utat nem terveztette meg GPS-szel, mert nem tudott a román városneveken eligazodni.) S mert nem akartunk autópályán menni, utunk leghosszabb szakaszán "sikerült" a legrosszabb verziót kiválasztani, ahol is az útjavítások miatt piros zöld lámpákkal avagy közlekedési tárcsával irányították az autókat. Az egy sávra szűkített utakon elég lassan araszolgattunk. Éppen a megnyitóra értünk Szárhegyre, de legalább nem késtünk el.
Az erdélyi kollegák a ferences kolostorban, az anyaországiak a falu korszerű, kétemeletes panziójában kaptak szállást.
Gyergyószárhegy Ferences kolostor |
György Feri a házigazdák egyike, "lobbizta ki" hogy Szárhegyen legyen végre már egy gombásztábor. Feri minden gondolatunkat leste, nehogy hiányt szenvedjünk valamiben is. Csak egyet nem tudott elintézni, hogy gomba legyen. A szárazság legyőzhetetlen ellenfélnek bizonyult.
A túrák könnyű-közepes-nehéz választékából első nap egy közepesre mentünk. Güdücig (Szárhegyhez tartozó falucska) kisbusszal mentünk, innen gyalogoltunk fel a környék erdeibe. A csapat egyik fele látva a reménytelen gombahelyzetet, hamar pihenjt parancsolt a civilben tűzoltó túravezetőnknek. Eldőltek a füvön, hogy kipihenjék a hajnalba nyúló tábornyitó „rendezvény” fáradalmait. A pihenés után tovább indulva hamarosan meggyőzték magukat, hogy sokkal jobb nekik a sör-élesztőgombákat tanulmányozni a güdüci kocsmában, sem mint a nemlétező kalapos gombákat keresni az erdőben, a nagy melegben… Mi az örök reménykedők, még egy órácskát baktattunk az erdőben. Az érett málna csipegetése közben vettem észre egy havasi ribiszkebokrot, melyet azon nyomban lelegeltem.
havasi ribizli |
Annál is inkább, mert nem savanykás ribizli íze, hanem érett egres íze volt. Később, a táborban Lajos megnyugtatott, hogy nem tévedtem, a loncnak más formájú a levele....
Később, túravezetőnknek más ötlete nem lévőn, lefelé vettük az utunkat, a patak menti rezgő-nyárasban reménykedtünk még vörös érdestinóruban, de ott sem találtunk gombát.
A két másik csoport sem sok gombát hozott, így a délutáni gombahatározás nem tartott sokáig. Másnap a közepes túrát átminősítették nehézzé, ebből arra gondoltunk, hogy akkor a nehéznek hirdetett túra lesz a közepes, s megvártuk a szárhegyi polgármester vezetésével indított túra kezdetét. A Libán tető - a megkésett indulás miatt - már nem fért a programba, de így is a Görgényi havasok, Szántó hegynek nevezett részén jó nagy meredeket másztunk meg a gombáért. Gábor László polgármester úr a tuti gomba-lelőhelyeit mutatta volna meg, de a gombák látni sem akartak minket. Néhány gomba – főleg az utak mentéről, s nem a sűrűből, – azért került a kosarunkba.
ibolyás rókagomba |
Megtaláltam életem legszebb sötét tinóruját, de akadt még céklatinóru, ibolyás és sárga rókagomba, nagy őzlábgomba, farkas tinóru,bársonyos csengettyűgomba (Pluteus plautus), légyölő- és barna galóca is.
sötét tinórú élőhelyén |
sötét tinóru ismertetőjegyei a barna színű termőréteg |
Sajtok és a mester |
Csíkszentkirály természeti kincse a Lucs - tőzegláp. Románia legnagyobb tőzeglápja 1079 m tengerszint feletti magasságan, védett terület, de szabadon látogatható. Nevezetessége a jégkorszaki tundrai pici nyír, valamint számos növényritkaság: tőzegrozmaring, kereklevelű harmatfű, tőzegáfonya… "A lápot középen turistaösvény szeli át, azonban idegenvezető nélkül nem tanácsos a túrázás, mert a láp növényzete olyannyira egyhangú, egyforma, szinte lehetetlen a benne való tájékozódás" - írja az ismertető.
Tölcséres rókagomba |
karcsú papsapkagomba |
északi tejelőgomba |
Kedves Olvasók: az új recepteket, "a tojásos gombán és gombapörköltön túl is van élet" jeligére kérjük a kiadóba!:-)
Utolsó nap szabad program volt. György Feri elvitt minket autójával Gyergyószentmiklósra, így megnézhettük a Tarisznyás Márton múzeumot, s a múzeum udvarán kialakított skanzent, botanikus kertet.
itt csak ilyen gombával találkoztunk :-) |
Délután a Lázár kastélyt néztük meg, majd este visszatértünk, hiszen a tábor záró is itt, a lovagteremben volt.
Gyergyószárhegy Lázár kastély |
a lovagterem |
Az egyik helyreállított dísz |
A késő éjszakába nyúló búcsúvacsora, tábortűz után szerencsére nem másnap nem kellett nagyon korán indulni. Most már Wjesek is felkészítette GPS-t az Erdély térképünk segítségével, s szép utakon a Királyhágón keresztül jöhettünk haza. Termit (a másik lengyel fiú) kiélhette magát újabb cigánylányok fotózásával, mert ez lett a mániája. A bánfihunyadi cigánypaloták mellett is elhaladtunk, így ha bár Drakulával nem is, de hasonló színvonalú „folklórral” azért találkoztak a hazafelé úton is.
Gomba nélkül is jó volt a gombásztábor, szeretünk Erdélybe járni. Sőt az a megtiszteltetés ért minket, hogy tiszteletbeli tagnak választottak bennünket a László Kálmán Egyesületbe. Köszönjük szépen!
Fecsketárnics |
5 megjegyzés:
Jaj, de jó volt olvasni! Lehet, hogy nem a következő szakácskönyvre kellene készülni, hanem a beszámolók megjelentetésére! Élvezetes olvasmány lenne, jó sok képpel!
Magdi!
Kedves ötlet, de a kivitelező egyelőre hiányzik hozzá. Ezen gombász kalandok, csak a hasonszőrűeknek jelentenek élményt, hol van erre rajtuk kívül vevő? Még jó, ha nem tartják az embert, különc-bolondnak a munkahelyén :-). Kár, hogy keveseknek van lehetősége az ilyen internetes írásos műfaj használatára...Biztos, hogy van sok jó története másoknak is...
(Azért köszönjük a pozitív visszajelzést.)
Üdv: Dénes és Edit
Igaza van a Magdinak. Gombászkalandokra kíváncsiak vagyunk sokan, és ahogyan Te írsz! Elfelejtünk mindent, mintha mi is részesei lennénk az egésznek. Jó volt olvasni, jók és érdekesek a fotók, gratulálok!
Hát persze, hogy sok "jó" története van másnak is, de sokszor még hallgatni is fáj, nem hogy elolvasni:)) Szerintem ezeknek a történeteknek is meg kellene jelenni könyvben! Szeretek a gépen olvasni, de azért egy könyvet kézbe venni úgy olvasni, azért annak nincs párja! Lesz erre is valaki, én érzem! Egyébként is, a vadászkalandokat sem azért olvastam, mert vadász vagyok:))
Kedves Magdi és Marika!
Khmmmm, már el is pirultam, de legalább is nagyon zavarba jöttem a dicsérő szavaktól... Köszönöm.
S ha nem is nyomdaszagút, de írásokat ígérem olvashattok még továbbra is ezen az elektronikus felületen. Tervben van a 2012-es nyári összefoglaló megírása, e rövid életű, de nem is olyan rossz gombaszezonról.
Megjegyzés küldése